A személyközpontúság és személyesség fokozása, valamint a gondozási terepek minél mélyebb megismerése érdekében végezzük ezt a tevékenységet. A két szervezet minden segítője bizonyos időben a másik szervezetnél vesz részt a napi munkában. Személyes tapasztalatokra és kapcsolatokra tehetünk így szert, és egységesen tudjuk képviselni a kínált szolgáltatásokat, működési elveink, módszereink és gyakorlatunk egyre inkább közeledni tud egymáshoz. Ez teszi lehetővé az egységes gondozási modell ill. folyamat megvalósítását, hiszen ennek a munkának egyik kulcskérdése, hogy mit és hogyan képviselnek a segítők, s hogy vajon valóban egységesek-e a követelmények és a stáb, vagy kijátszhatók egymás ellen. Hosszú távon szeretnénk elérni, hogy a közös programban dolgozó segítők, függetlenül attól, hogy konkrétan melyik szervezet munkatársai, egyformán legyenek képesek információt adni, és motiválni a célcsoportot a szolgáltatások igénybe vételének irányában. Ennek megvalósulását segíti, hogy mindkét szervezet szívesen alkalmaz gyógyult szenvedélybeteget segítő munkatársnak, s jelenleg is nem egy segítő munkatárs már részese volt a két szervezet együttműködésének. Ők fontos garanciái e program sikerének.