Belvárosi Tanoda Alapítvány
1083 Budapest, Szigony u. 37.
tel./fax: + 36-1 303 6574
tel.: +36-1 210 0186
megallo@uze.net

  



BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNY

Egy éves előkészítő munka után a Belvárosi Tanoda Alapítvány 1990-ben kezdte meg működését.
A Belvárosi Tanoda Alapítvány alapfeladata és tevékenysége a középiskolákból kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok megkeresése, támogatása, középfokú képezése és gondozása. Ezek a fiatalok az átlagosnál több problémával küszködnek; ezek igen sokféleképpen manifesztálódnak: megjelennek például a családi környezet rendellenességeiben, az alkohol-vagy drogfüggőségben, mentális vagy személyiségi zavarokban, tanulási problémákban és egyebekben. Általában azért küldik el őket iskolájukból, mert tanárai képtelenek arra, hogy ezeket a speciális problémákat, szokatlan személyiségeket elviseljék, nem tudnak válaszolni egyedi igényeikre.
Az Alapítvány által fenntartott gimnázium olyan állami feladatot ellátó, tan- és térítési díjmentes iskola, amely a középiskolákból kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok személyközpontú gondozását, oktatását, érettségiztetését tekinti elsőrendű szakmai feladatának. Ezt a feladatot egyénre szabott tanítási-tanulási és személyiségfejlesztő program keretében látja el.
A Tanodába mentálhigiénés szempontból elhanyagolt fiatalokat veszünk fel. Diákjaink képzetlen, szakképzetlen, veszélyeztetett, jórészt szociálisan is hátrányos helyzetű, jövőkép nélküli deviáns fiatalok.
Olyan fiatalokat is ellátunk, akikkel a hagyományos intézményi keretek között működő segítő rendszerek (Pályaválasztási Tanácsadók, Nevelési Tanácsadók, Családgondozók, Drogambulanciák, Ifjúsági Irodák, stb.). egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba. A Tanodába jelentkező fiatalok (évente kb. 600 fő) 47%-a a szubkultúrájukban lévő kortársak tanácsára fordul hozzánk.
A Tanoda - mint ifjúsági segítő intézmény - a deviancia összes részjelenségére, tünetére egy helyen reagál. A gimnáziumi tanulmányok folytatása, az érettségi megszerzésének valós lehetősége, a reszocializálás, a konkrét segítség, amit nyújt. A Tanodában szerzett érettségi a hagyományos ismeretanyagon túl, a bekerülési állapothoz viszonyított tartós, egészségesebb állapotot, konkrét életesélyeket jelent. Ez a "gyógyulás" a társadalomnak - pénzben is jól kifejezhető - nyeresége.


A Tanoda-módszer folyamatos műhelymunka eredménye. Olyan segítő-pedagógiai módszer, amely tanulható, hosszú távon is alkalmazható a deviáns fiatalok gondozásában, tanításában. A stáb néhány lényeges szempont figyelembevételével szerveződik: fontosnak tartjuk a segítő személyiségét, a társadalom peremén élő fiatalokkal szembeni attitűdöt, a csoportmunkára való képességet és a megfelelő végzettséget. Az oktató és segítő módszerek általában minden egyén esetében mások, minthogy a különféle személyiségek és eltérő problémák más és más bánásmódot igényelnek. E sajátos metodológiának köszönhetően a Tanoda az elmúlt 11 év során pszichopedagógus, pedagógus és szociális munkás hallgatók gyakorlati helyévé vált.


A Tanoda légköre évről-évre erőteljesebben vonzza a kallódó fiatalokat és az érdeklődő szakembereket. Évente több száz emberrel tartjuk a kapcsolatot és próbálunk reagálni az általuk felvetett tevékenység- és ellátási igényekre. Munkánk és fejlődésünk lényege pont ez az alulról, az igények oldaláról történő építkezés.
A megalakulás óta számtalan fejlesztést hajtottunk végre. A gimnáziumban -az eredeti egyhez képest - ma már többféle ellátási módban szerveződik a képzés; a fiatalok speciális élethelyzeteire reagálva szervezzük meg - és újra meg újra át - a tanítási-tanulási folyamatot és a segítő kapcsolatrendszert is. A napi rendszerességű iskolai oktatás mellett foglalkozunk rehabilitációs otthonokban tartózkodó - vagy azokból éppen kikerült - droghasználók és előzetes letartóztatásban lévők tanításával is.
A Tanodához segítségért forduló, de nem tanulói jogviszonyban lévő fiatalok gondozását végzi a Klub és a napi rendszerességgel működő Ügyelet. Itt a segítő kapcsolat fenntartásával, életvezetési tanácsadással, iskolaválasztási információkkal, szociális ügyintézési segítséggel várjuk a hozzánk forduló fiatalokat.
Rendszeresen fogadjuk az érdeklődő szakembereket és hozzátartozókat. Látogatási lehetőséget és konzultációkat biztosítunk mindazok számára, akik szintén találkoznak a deviancia problémával, és tenni szeretnének valamit annak megelőzése, vagy kezelése érdekében.
Támogatjuk és magunk is végezzük a deviancia megközelítésével és kezelésével kapcsolatos kutatásokat, módszertani tevékenységet.


Az Alapítvány 1998-ben alakult programja a Megálló Csoport tevékenysége, mely a tanítási időn túl kínál elfoglaltságot , foglalkoztatást és személyes gondozást különböző önsegítő és alkotó csoportok szervezésével, működtetésével az életvezetési zavarokkal küszködő, magányos fiataloknak és fiatal felnőtteknek.
Diákjaink ill. a hozzánk jelentkezők nagy része érintett a szenvedélybetegség problémájában. Ezért 1999 őszén a BTA Megálló Csoportja egy új Rehabilitációs és Közösségi programot indított el, mely egész napos elfoglaltságot kínál szenvedélybetegeknek, tétlen és unatkozó, társas kapcsolatokat és támogatást kereső fiataloknak és az őket segíteni szándékozó embereknek, vagy csoportoknak.
Diákjainkkal, gondozottainkkal és munkatársainkkal rendszeresen vállalunk beszélgetéseket, előadásokat iskolákban és szakmai rendezvényeken.
A legfontosabb eredménynek mégis azt tarjuk, hogy 1990 óta folyamatosan működünk, a hozzánk forduló fiatalok száma egyre nő, szolgáltatásainkat maximálisan igénybe veszik mindazok, akikért azok alakultak és működnek: az életteret, értelmes feladatokat, tevékenységet és emberi kapcsolatokat kereső fiatalok.


Az alapítvány alapvető szakmai feladata az elmúlt évben és a továbbiakban is mindazoknak az intézményes ellátásból kihullott, deviáns, veszélyeztetett, középiskolából kimaradt, kallódó fiataloknak a komplex - gondozást, személyiségfejlesztést, oktatást, reintegrációt magába foglaló - ellátása, akik magányosak, összezavarodtak, önpusztító viselkedésformák felé sodródtak, akiket, ahogyan Marek Kotanski találóan fogalmaz "kezd elveszíteni az élet."
Minthogy a deviancia elsősorban egy életforma, így feladatunk a különböző szolgáltatásokon keresztül egy új, pozitívabb életforma megmutatása, s a lehetőség megteremtése annak kipróbálására.
Az elmúlt tizenegy év során pontos képet kaphattunk a hozzánk forduló deviáns fiataloktól az őket ellátó segítő intézmény rendszer problémáiról, hiányosságairól. A legfontosabb jellegzetesség tán, hogy igen minimális azon intézmények száma, amelyben maguk az érintettek megbíznak és hatékonynak értékelnék tevékenységét. Jellemző, hogy az intézmények, szerveződések zöme a deviancia problémának, s a gondozásnak csak egy szeletére reagál, egymástól függetlenül. Ehhez képest az érintettek részéről markánsan fogalmazódik meg az igény az egész napos ellátásra és a különféle fejlesztő lehetőségek egy helyen történő elérhetőségére, vagyis a komplexitásra. Valamint arra, hogy ne "kliensként, betegként, esetként" közelítsenek hozzájuk, hanem valódi, érdeklődő kapcsolatot akarjanak velük kialakítani, és igazi, valós feladatokat kaphassanak.

Alapítványunk munkája sokat fejlődött, változott e tizenegy év során, s a gondozott fiatalok igényeire reagálva mára kialakult egy ellátási kínálatában komplex rendszer, melyen belül az egyes programok, ellátó egységek, munkacsoportok avagy intézmények önálló arculattal, speciális szakmai feladatrendszerrel dolgoznak, egymás munkájára építve, s a fiatalok számára ezen egységek között átjárást biztosítva személyes kontaktusok által. A BTA olyan komplex befogadó program és hely, amelyhez konkrétan megfogalmazott célok nélkül, a személyes támogatás és közösségi lét reményében lehet fordulni.


Tizenegy éves tapasztalat, hogy a deviancia összetett emberi jelenség, az egész személyiséget és életvezetést meghatározó tünetegyüttes, egyfajta életforma választás. Kialakulása, okai egyfelől kinyomozhatatlanok, másfelől biztos, hogy személyfüggők és a teljes társadalmi környezet hatásrendszere által befolyásoltak. A teljes emberi környezet, életvitel, gondolkodásmód és értékrendszer szerepet kap létrejöttében. Ezért gondozásában is mindezeknek a szempontoknak kell jelen lenniük egyidejűleg. A deviáns magatartás egyfajta szocializáció eredménye, s ezért megváltoztatása is egy teljes szocializációs folyamatot igényel. Ezért nem lehet elég hatékony - az önmagukban jól működő, de probléma- és kezelés orientált, különálló intézmények és módszerek- alkalmazása.

Alapítványunk teljes tevékenységrendszerében egyfajta reszocializációs folyamatot, a személyt teljes körűen befolyásoló hatásrendszert igyekszünk megvalósítani. Nem módszert alkalmazni, hanem az egyénnel kialakított mély kapcsolatban új hatásokat elérni, melyek egy pozitívabb viselkedésmintát tükröznek és kínálnak. Nem megváltoztatni szeretnénk a fiatalokat, hanem megmutatni egy másik, új, választható utat, de a választás döntését rájuk bízni. Mert ahogy a deviáns életvitel belső döntés, úgy annak felhagyása is az kell legyen. Csak ebben az esetben lehet a gondozás, a segítő munka hatásos. A segítés tehát értelmezésünkben továbbra is egy légkör megteremtése, mely biztonságos terepet, hátteret kínál a személy változásaihoz.

Programjaink megvalósítása során ezért igyekszünk alkalmazni vagy befogadni minden olyan tevékenységtípust és módszert, mely hatással tud lenni a célcsoport fejlődésére. A deviáns életvitel megváltoztatása az egyén szűkebb és tágabb környezetének megváltozását is feltételezi. Erre kínálhatunk mintát. És ezért -valamint az érdeklődés miatt - helyezünk újabban nagyobb hangsúlyt a fiatalok hozzátartozóinak, valamint a pedagógusoknak, és a segítő szakembereknek a fogadására, az ő problémáik megbeszélésére, a velük történő együttműködésre (szülőcsoport, egyéni konzultációk, segítők önsegítő műhelye, Drogprevenciós beszélgetések).

E szemléletmód, törekvés, a szakmai sokirányúság azt is jelenti, hogy tevékenységünket olyan köztes területen végezzük - oktatás, ifjúságvédelem, szociális munka, drogfogyasztás, stb. -, mely mindenhová és sehová sem tartozik. Ez gyakran okoz adminisztratív, financiális vagy éppen szakmai félreértéseket, gondokat. Ugyanakkor a hatékonyságnak talán pont ez az egyik titka: nem problémákban, hanem személyekben gondolkodunk és e megközelítés alapján szervezzük munkánkat.